1. nap

2010.09.04-szombat.

Már rosszul indult minden. Péntek este telefonáltak az utazási irodától, hogy a reggeli találkozó helyett, 10,45-re kell kimenni.

Peti vitt ki bennünket. A 2B-n chekkoltunk be /majdnem 2 óráig tartott/, majd a 2a-ra kellet átmenni. Nagyon sokan voltunk. Mint kiderült szervizelni kellett a mi gépünket és nem volt csere. Fél 2-kor szálltunk fel. Végig felhős időben repültünk, mintha tejszínhabban szálltunk volna.Mindig örülök, ha ablak mellé ülhetek, lehet jó képeket csinálni, aztán találgatni, hogy merre jártunk?

Szantorini felett tisztult csak ki.A következő képen már Kréta hegyeit lehet látni. 2 óra repülés után tikkasztó melegben érkeztünk Heraklionba. Hőm. 28°C.

Könnyen megtaláltuk az Aeolus képviselőjét.

Közel másfél órai buszozás után értünk Ierapetrába.Kréta legdélebbi városa. Jó volt látni a régről ismert tájakat.

Kb 20-an jöttünk erre lefelé. Mi ketten a város szélén, a Gialos apartmanban lakunk. Volt templomunk is a trafóház tetejére építve.

Nagyon egyszerűen és praktikusan berendezett kis házak, egymás mögött. Első meglepetés, amikor beléptünk a falon rózsaszínű gyíkok voltak.

Bejárat a teraszról, a háló rész a beugróban és a nappali.

A konyha sarok és a fürdőszoba. Minden volt ami egy egyszerű étel elkészítéséhez kell. Mi mindig csomagolunk éles kést, bicskát, nescafét vagy kicsi kávéfőzőt, mert ilyen dolgok nincsenek. Na és fűszereket, sót, cukrot, borsot. Mosogatót ott vettünk, mert azt nem kaptunk. Viszont törülköző volt a fürdőben /amit nem lehet kivinni a tengerpartra!!/

Bentről a hűvösből fényképezve a terasz. Itt ettünk, mert jól be lehetett árnyékolni, a mosott ruhák percek alatt megszáradtak. Ezért kell kevés ruhát vinni Krétára. A következő képen indulunk vásárolni, mert vasárnap minden zárva és nekünk üres hűtőnk.

Onnan jöttünk. Bal oldalon a mi házunk, jobb oldalon a tenger. Nem kellett sokat menni a vízig.

Vacsora aztán alvás, ami nekem nem sikerült.

Ugyanis az utca végén a tulaj autókölcsönző telephelye volt és 9 óra után hozták vissza az autókat ,nagy zajjal.

A szomszédban pedig egy lovarda és egy állat farm volt. A lovardában néha este 10 körül is zajlott az élet. Akkor hozták a gyerekeket lovagolni. A szülők pedig a büfében töltötték az idejüket. A lovak nyerítettek a szamarak iáztak a kakasok hajnalban kukorékoltak. Miután megszoktuk, tudtunk aludni is.

Állandó vendégeink, minden este megjelentek.

2, nap

2010.09.05-vasárnap

8-körül ébredtünk. Csak hajnal felé kellett a lepedővel betakarózni, mert egy kicsit lehűlt a levegő.

Kiadós reggeli után felkerekedtünk irány a város. 11 óra körül már nagyon meleg volt

Szálláshelyünkhöz közeli kis kápolna, ahol tegnap este vagy keresztelő vagy szülinapi buli volt. Szépen feldíszítve, lufik, virágok, vendégsereg szuper autókkal.

Kréta jellemző kép. Templom, kerítésen túl építési törmelék, bal sarokban fólia sátor.

Ierapetra európa legdélebbi városa. Itt a legtöbb a napsütéses órák száma. Első látásra nem igen vonzó város, de hamar meg lehet kedvelni.

Útban központ felé a tengerparton nagy területen több épületből álló, szerintünk egyházi iskola lehet.

A harmadik képen ismét az ellentéteké. Kis kápolna, mögötte modern épület, de jól megférnek egymással.

Ezek az épületek a tenger felől.

Vasárnap /és szeptember/ lévén kevés idegen van az utcákon, inkább a helyiekkel vannak tele a vendéglők. A cukrászdákban is nagy a forgalom. Beülnek egy jeges kávéra, beszélgetnek szépen kiöltözve, de a kis csomag /délutáni sütike/ mindenkinél ott van az asztalon elkészítve.

Mi is beültünk frappét inni a régi vendéglőnkbe. Ezt minden nap megcsináltuk így dél körül.

Ezt láttuk a kávé mellöl.

A rómaiak uralma alatt fontos kikötő volt, szemben Afrika partjaival. A velenceiek pedig erődöt építettek a kikötő védelmére.

A kikötő és az egyik kedvenc templomunk, szintén a kikötőben.

Egy kellemes helyen megebédeltünk. Az óváros felé kerülve megnéztük a török időkben épített kis teret. Talán ez a város 2. régi korból megmaradt emléke.

Elsőn a tér, aztán a minarett, majd az ivókút.

Aztán a legnagyobb melegben hazasétáltunk.

Szerencsénkre itt felejtették a klíma távirányítóját, így tudtunk hűvöset csinálni.

Kis pihenés után nagyon finom tengeri fürdőzés, a Líbiai tengerben.

Érdekes módon első pillanatban nagyon hideg a víz, aztán nagyon kellemes ki sem akarsz jönni.

A tengerfenék olyan, mint a megolvadt és megkeményedett láva folyam. A vizenjáró cipő itt is jó szolgálatot tett.

Este jött az itteni képviselő tőle béreltünk autót, 5 napra, 177 Euro.+sofőr, akit Lajosnak hívnak.

/Írtuk a tankolásra költött összegeket. Mindenhová elmentünk ahová ajánlottak utakat így nekünk a felébe került./

Holnaptól nyakunkba vesszük az országot.

3. nap

Korai kelés, reggeli és 8 után indulás a déli parton, nyugat felé.
Első megálló Gra Lígia. A térképről néztem ki, hogy ott egy nagy tónak kell lennie. Többszöri nekifutásra találtuk meg. Hatalmas fóliasátor erdők között vezetett az út. Paradicsom, paprika, uborka, banán volt a sátrak alatt, állítólag azért, hogy ne égjenek el a természetes fénytől.

Ez egy mesterséges tó, magas gáttal lezárva. Nekem nem igen tetszett, kicsit félelmetesnek találtam a színét.

Haladtunk tovább Mirtos felé. Hangulatos kis halászfalu, szép standdal. Saját szemünkkel láttuk, kávézás közben.

A város szélén egy kis falu romjait tárták fel az első palotakorszakból, / Kr. e. 2000/. Ez 90 lakás egymás mellé építve. Ide nem mentünk fel.

Egy kis vendéglő az utcán. Hangulatos kis udvar. Annyira jellemző Krétára.

Van egy kis edényed = ültess bele virágot. Van egy kis helyed = építs oda egy szobát, feljárattal.

Városrendezésről biztos hogy nem is hallottak.

Jellegzetes görög idill, fehér ház kék erkélyekkel, fák és virágok. Kicsi kápolna /a több ezerből/ olajfával.

Innen észak felé vettük utunkat. 30 km hegyi út következett. Közelben a Dikti-hegy 1300m-es magasságai, háttérben a 2000m-es csúcsai

A magasság érzékelésére, jobbra lent egy falu, középen pedig ráült a felhő a hegyre.

Innen már lefelé haladtunk a Messzarai fensíkon.

Szép lankás termőföldek. Szőlő, dinnye, gabona és olajfák mindenhol. Jó volt látni a kopasz hegyek után ennyi zöldet.

Hazafelé a munkából. Volt azon az autón minden.

A következő megálló Gortüsz, Kréta római kori fővárosának romjai voltak. Nagy területet már feltártak, de még sok részt nem. Kulturáltan kialakított romkert. Az értékes emlékeket egy pavilonban lehetett megnézni. Sok emléket az Iraklioni múzeumban lehet megnézni.

Szt. Titusz templom főoltár része. Őt Szt. Pál kísérte Krétára és ő volt a sziget első püspöke.

A jobb oldali részben ma is van egy kis kápolna.

A piactér, minden görög-római élet központja. A falába helyezték el a kőtáblákba vésett Törvénykönyvet. Ez Kr.e. 500 körül írták az első európai személyi jogok és büntetőjog törvényeit tartalmazzák kb. 600 sorban. Tiszta nagybetűvel vésték, kő táblákra.Olvasni oda-vissza kell.

Ez Zeusz platán fája. Legenda szerint ez alatt a fa alatt csábította el bika alakban Európét.

A fellegvár a kerítésen kívül van, de fel lehet sétálni oda is.

Római amfiteátrum jó állapotban megmaradt romjai.

Végül egy olajfa, amit valószínű, hogy nem manapság ültettek.

Fesztosznál fordultunk dél felé. Itt most nem álltunk meg, majd legközelebb. A Mínoszi korból való romokat tártak itt fel, mint Knosszoszban.

Megérkeztünk Matalába. A város szélén egy családi vállalkozásban működtetett parkolót találtunk 3 euróért. Volt fedett rész pálmafa ágakkal, így nem volt forróság az autóban.

Amibe legelőször beleütköztünk és sajnos nem ezzel jöttünk!!

Nagyon kicsi és zsúfolt kis üdülő falu. Mindig vittük magunkkal a fürdős felszerelésünket, de nem volt kedvünk ilyen tömegben megmártózni.

A mészkőfalba vésett barlangokat a római korban lakásoknak és temetkezési helyeknek használták. A 60-as években a hippik találkozóhelye lett, több filmben is szerepelt ez a hely.
Egy finom kávé és szendvics után indultunk vissza. Vachos /nem tudjuk pontosan a hely nevét/ rövid pihenő a katonai emlékműnél.1943 mentő akció németek által kivégzett polgári lakosok emlékére állították. Sajnos Krétán sok hasonló található.

Bevásárlás a Lidlbe, ez is volt Ierapetrában.

A szokásos napvégi fürdőzés, most nagyon jól esett. A hűs ringatózó tengerből nem igen volt kedve az embernek kijönni.

Irány a város, vacsora a tengerparton